Mitsudomoe

2010. október 18.

mitsudomoe_front

Pedobait, pedobait mindenütt. És tényleg. 2009-2010 mondhatnám, hogy a pedofilok éve az animéket illetően, annyi “gyerekekkel” készült moemoe sorozat van, hogy hányadék. Én meg a hülye, megnézek egyet-kettőt, mert miért ne? A Mitsudomoe-hez is úgy álltam hozzá, hogy “bakker már megint pedót akarnak belőlem nevelni” és valóban. Viszont nagyon vicces volt. Akkorákat tudtam rajta röhögni, hogy én is meglepődtem! 🙂

Egyébként furcsamód mióta az USA törvényeibe állítólag belefoglaltatott, hogy amennyiben valaki rajzolt gyerekek képeit tartja a winchester-én, ahol a “gyerekeket” obszcén módon/pózokban vagy pucéron ábrázolják (lásd: lolicon) ugyanúgy rátöri az ajtót éjjel az FBI aztán magyarázkodhat, miért kapta a nyakába az X év letöltendőt, na azóta méginkább nyomatják a loli-animéket… 😀
Nekem speciel erről a törvénymódosításról annyi véleményem van, hogy a tipikus USA erőltetett “legyünk mi a jók akik minden nemzet felett példát mutatunk az elnyomottak segítésében” idióta felfogás. Nem tartok ilyen képeket a vinyómon, valszeg nem is nagyon fogok, de ez csak olaj a tűzre szerintem.

No de vissza az animuhoz, szóval a Mitsudomoe története… Slice of life animének konkrét története ritkán van, ezzel itt sem hagytak fel a készítők. Általában az iskolai/hétköznapi életről szól, és a történet is a karakterek életéből ad egy kis részt, valami ilyesmit jelenetene ez a Slice of life kifejezés. Most ebben a sorozatban arról volt szó, hogy 3 ikertestvér akik 6. osztályosok, hogy vandálkodnak az iskolában. Egyikük egy balfácán domina jellem, ő a legidősebb tesó (gondolom itt már csak a percek alapján van ez meghatározva, ha valóban ikrek) Mitsuba. Van egy csupaszív buta de erős tesó, természetellenes vonzalmat érez a cickók iránt (minél nagyobb, annál jobb) Futaba. A legfiatalabb pedig Hitoha, aki már 6. osztályos létére roppantul antiszociális, sorozat- és pornókönyvfüggő, a többiek nem is nagyon ismerik, de valamiért ő talán aki a legérettebben viselkedik hármójuk közül (ami megjegyezném, hogy nagyon deformált és itt a pedofil rész az egészben… egy gyerek legyen gyerek, ne felnőtt). Igazából Futabán kívül mindenki “felnőtt” dolgokkal poénkodik (jobban belegondolva még őt se hagyhatjuk ki), tele van szex-viccekkel, eccsis cickóméregetésekkel, szóval kicsit sem lolicon. De ha ezt leszámítjuk, azért nagyon vicces dolgokat tudnak a karik csinálni, néhány apró félreértésből akkora galiba kerekedik, hogy azon már csak röhögni lehet. Ez utóbbi néha aztán elég monotonná is teszi a sorozatot, mert folyton a félreértéseken alapulnak a poénok. De 13 rész alatt nem vált unalmassá még így sem. Karakterfejlődésről nem igazán lehet beszélni, nagyon elhanyagolható szinten van.

A grafika elsőre szokatlan lehet. Mindenki le van kerekítve, kisgyerekesre van véve az egész. A kölykök nem úgy néznek ki mint egy flat chested átlagos loli lány (Azta! Ezt jól elmondtam 😀 ), hanem valóban mint egy gyerek. Bár inkább óvodásnak néznek ki mint 6. osztályosnak szerintem. A felnőttek is kvázi gyerek kinézetűek. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy esetleg nem azért lett ennyire elpedózva az egész, hogy parodizálja az “enyhén lolicon” animéket? Egyébként szerintem a grafika teljesen megadta a hangulatot, semmi bajom nem volt vele.

A zenék szintén a gyerekességet adják, vidámak, viccesek. Ezek is teljesen megállják a helyüket, bajom vele nem volt. Bár megvagyok az OST nélkül is vígan. A hangokkal is poénkodtak néha, mikor például Futaba támolygott akkor is játszottak alá gyerekhangot, vagy ha éppen tömték a fejüket a szereplők. A szinkron gárda szintén kitett magáért, nem voltak halálra idegesítős lolihangok, (pedig fel voltam rájuk készülve) csak a szokásos.

Összességében egy olyan sorozat volt, amit sanszos, hogy az ember később is újra elő fog venni, hogy egy jót röhögjön. A lolicon dolog miatt nálam csak egy 9/10-es pontot kapott, de egyébként nagyon rendben volt. Ha nem okozza a halálodat, hogy egy kicsit pedó az anime és röhögni akarsz egy jót, szerintem a 2010-es szezonból jobbat nem is fogsz találni. Ja, és készül a következő évad amit 100%, hogy megnézek, pedo-nem pedo tojok bele…
Micüdomoe! 🙂


Pokollány

2010. október 13.

Ez is azon sorozatok közé tartozik, amikhez évek kellenek, hogy rávegyem magam a megnézésükre. 🙂 Annak idején mikor még friss volt a sorozat, foglalkoztatott a dolog, megnézzem-e vagy hagyjam ki? Nos, kemény 4-5 év kellett hozzá, hogy rávegyem magam a megnézésére. Tudom, ment a magyar animecsatornán is, de igazából engem az már régóta hidegen hagy.


Úgyhogy beszereztem: japán audió + angol sub. Rég volt már, hogy angol subbal néztem egy animét de azért esett inkább az angolra a választásom, mert habár van hozzá magyar felirat, sajnos olyan hulladék, hogy nagyon. Speciel azokhoz a verziókhoz sem jó amikhez a descriptionben leírták a tisztelt fordítók, hogy passzol. Nekem meg se kedvem, se időm, hogy a szánalmas munkát ÉN, végfelhasználó javítgassam, köszönöm szépen!
Ilyet ritkán írok, mert szerencsére mára a magyar fordítók szerény véleményem szerint már elég jó subokat is gyártanak, meg valahol én is fordító lennék vagy mifene, de vannak speciel hulladék munkák is, amik roppant mód megölik a hangulatot. Bocs a kitérőért, és akinek nem inge ne vegye magára, akinek pedig inge az nagyon is!
Szóval miután megoldottam a szórakozásom, belekezdtem az animébe is… Végül is egy jó darab, forgok rajta még most is, hogy megvegyem a magyar DVD kiadását (bárcsak BluRay-ben is kiadnák) és meg fogom nézni a többi évadját is, de egyelőre pihentetem. No de nézzük csak sorban, miért is jó megnézni a Jigoku Shoujo-t?

A történet lényegében a bosszúról szól, hogy szép dolog-e bosszút állnunk a másikon, avagy nem? Ennyivel azért én sem fogom elintézni, de ez a lényeg. Van egy honlap a sztori szerint kint a kibertérben, amit csak éjfélkor tudsz elérni, de ha képes vagy várni addig, beírhatod annak a nevét akin szeretnéd hogy bosszút álljon a pokolcsaj. Előtte persze regisztrálnod kell, és a megerősítő e-mailben található linken aktiválni a felhasználódat. No azért nem ennyire hétköznapi a dolog, de a lényeg, hogy miután beírod a nevet, rányomsz a küldés gombra, ha mindent jól csinálsz és a bosszúd megfelel a kritériumoknak (szóval nem csak poénból írogatsz bele neveket) eljön hozzád a pokollány aki alacsony, hosszú fekete haja van, nagy piros szemei, Enma Ai a becses neve és elmagyarázza neked a részleteket. A részleteket néhány epizód után kívülről fogod fújni te is mert mindig elmondja, de azért én is csak elmondom, tehát ad neked egy fekete szalmabábot aminek a nyakán van egy piros szalag. Ha ezt a szalagot lehúzod a bábról, kiszemelted azonnal a pokolra kerül, viszont miután leéled az életedet egy tetoválással a mellkasodon, te is a pokolba fogsz jutni. A történeten leginkább az látszott sokszor, hogy nagy fába vágta a fejszét az egész kitalálója. Rengeteg volt a logikai bukfenc. Szóval például azon pislogtam nagyokat, mikor eltűnt a gonoszember és minden egycsapásra megjavult. Senki sem kereste, nem indítottak nyomozást, hogy mégis hogy tűnt el. Mindenki tojt az egészre, csak a nagy hepiség. Senki sem próbálta feltörni a pokollány honlapját, vagy lemásolni? Óh meg amin fogtam a fejem… Aktuális szereplőnk kétségbe van esve, mit tegyen? Mindig pont akkor ment el mellette 3 gimis csaj akik a pokolhonlapról beszélgettek, vagy épp ott súgdolóztak rajta a sarokban. Mindig! Nevetséges volt. Valamint még negatívum, hogy néhány rész után roppantul monotonná vált a történet. Azért volt benne felépítés, tehát egy nagyon pici dolog mindig változott, Enma Ai is alakult mint karakter. A főszereplők is ki voltak találva viszonylag, bár a bisónen gyerek meg a gésaszerű csaj nagyon átlagos karakterek voltak. Sok bukta volt a történetben de azt leszámítva meg az ötlet nagyon tetszett. Átlagos emberi fogyasztásra alkalmas filozofálgatás arról vajon helyes-e ha bosszút állunk a másikon, ha esetleg megbántott? Mondjuk, azért azok az emberek akik nem saját kezűleg állnak bosszút, hanem valakit/valamit inkább megbíznak ezzel azok tényleg a legalja, akármilyen sorsuk is volt szerintem. De a sztorit kitaláló szerint is, gondolom ezért is kell a bosszút álló embereknek életük végén szintén a pokolra kerülnie. Ja, és amit még hozzá szerettem volna tenni a történethez… mikor a kislány a kutyájáért állt bosszút és ezt kétszer is elsütötték az nagyon nevetséges volt, csak a miheztartás végett.

A grafika… hát, mit lehet róla elmondani? Olcsó volt az látszik rajta. Rengeteg az ismétlődő képsor, persze a történet miatt is, de akkor is. Néhol viszont nagyon szép képekkel is lehet találkozni. Aztán iszonyúan nagy volt Enma Ai és a lolik szeme (ezt egy képen is demonstráltam). Viszont a hangulatot a grafikával is jól tudták érzékeltetni. Összességében jó volt, de nem is szakított olyan nagyot.

 

A hangokkal semmi baj nem volt, Tsugumi-chan néha idegesítő tudott lenni (de melyik loli nem szokott az lenni?). A szinkronszínészek nagyon jól alakítottak, Enma Ai hangja pedig nagyon szexi volt, ebben hibátlan volt a sorozat. A nyitó és záró dalokkal sem volt különösebb gond, bár igazán egyik sem jött be. A háttérzenék viszont nagyon jók voltak, valószínűleg beszerzem az OST-t 🙂

Összességében nálam egy 9/10-es lett azért, mert bár nagyon monoton tudott lenni néha, illetve tele volt hibákkal, azért csak magával ragadott a hangulata és az ötlet is nagyon tetszett. Azoknak akik esetleg hasonló cipőben járnak mint én és még nem látták a sorozatot, ajánlom nézzék meg, mert megéri! Nem váltotta meg a világot ugyan, de amennyit az elején elvártam azt maximálisan teljesítette. Nem igazán a könnyedebb szórakozás, de elgondolkodtató kis sorozat volt!


Claymore 108

2010. október 4.

Gyorsan kijött, el is olvastam. A mostani fejezetről nehéz bármit is mondani anélkül, hogy lelőnék valami poént, szóval ha nem akarod, ezt ne olvasd tovább! Ezért is van kiszedve szürkével. Miriával még mindig nem foglalkozunk, direkt húzza az agyunkat a mester. Viszont végre volt egy kevés Miata & Clarice, és még Galatea is harcolt egy picit.

dietrich01

Az emberek is csatlakoztak, lehet hogy most egy ideig a Rabonás csata lesz előtérben. Ja meg persze, végre egy kis Yuma! Már nagyon hiányzott a sorozatnak egy kis Yuma. 🙂

bakayuma

Dietrich is megjelent megint, elég erősnek tűnik ő nekem, mert felébredés nélkül gyilkolássza, nem csak a youmákat hanem a felébredteket is ugyanúgy mint a Miria-csapat. Egyre inkább kedvelem, lehet ő hivatott leváltani Miriát?

Bár ahogy elnézem, most nagyon abba az irányba mozdultunk el, hogy Helenék megtudják, Miria elment a Szervezethez aztán indulnak segíteni… Bár Rabona is eléggé a végét járja. Clare is oda van… Nem lehet már megsejteni igazából mi következik, ez benne a jó.

lolimiata

A rajzolás viszont egyre silányabb,  nem tudom miért. 😦 Más dolguk is van Yagiéknak és rohanvást rajzolnak, vagy ez lenne neki a kifejlődött stílusa? Nagyon remélem, hogy nem… Néha olyan torzak az arcok, pedig nem sok különbséget kéne rajzolni, de van még egy csomó elnagyolás. Legszebbeket akkor csinálta szerintem mikor egyrészt még Teresa volt az elején, meg mikor még Isley-ék harcoltak. Aztán jöttek ezek a mélység zabálók, azóta ilyen elnagyolt.

De amúgy jó fejezet volt, mert sok karakter szerepelt akiket nagyon bírok, remélem maradunk most egy picit itt is, meg aztán soká éljen Miria tajcsó! 😀


Berserk

2010. október 2.

bs_guts

Amit mindenki alapműnek mond. Amit megnézel, amikor valami véreset, brutálisat akarsz látni. Amit megnézel, mert szereted a lovagregényeket, a középkort, a kardvívást, a háborúkat. Amit megnézel mert mások azt mondják, feltétlenül nézd meg…

Nos, én már lassan hét éve rabja vagyok az anime/manga műfajnak, de még nem láttam eddig. Néhányan mondhatnák, vagy lehetséges, hogy mondják is magukban hogy: “Ugyan már, akkor nem is vagy trú fanatik!”

Erre valszeg olyan választ tudnék adni, hogy sosem az volt a célom, hogy én mekkora nagy trú fan legyek. Nem azért nézek animéket, vagy olvasok mangát, mert feltétlenül egy közösség tagja szeretnék lenni, hanem csak saját szórakozásomra. A többi már csak vele együtt jár.

Na, de egyébként azért sem nagyon erőltettem a Berserket, mert igazából a Claymore-t kivéve nem nagyon érdekel ez a kardos izmozás, meg a középkorral szemben is inkább a sci-fi nálam a nyerő. Viszont mostanra már annyi kíváncsiság gyűlt össze bennem, hogy elkezdtem. Megint jól időzítettem, a napokban derült ki, hogy ebből is csinálnak egy újabb adag animét nemsokára. Annyira mondjuk nem ástam bele magam, szóval nem tudom ez mennyire biztos, ne kérdezze tőlem senki, nem tudom.

Azt hiszem, végsősoron tetszett a Berserk, nagyon is. Az eleje unalmas volt, meg látszott rajta, hogy nagyon apró költségvetésű, de a későbbiekben szerencsére ez változott. A sztori is, ahogy szépen kezdett kikerekedni, annál izgalmasabb lett, annál jobban kerített a hatalmába a Berserk érzés. No de a kritikát, vagy véleményt most én is, ahogy Guts az ellenséget, szépen részekre bontom ahogy szoktam.

A történet – eleinte nem néz ki túlságosan újkeletűnek. Nincs új a nap alatt, szokták mondani. Főleg így, hogy már újabb szériákon is túl vagyok. A történetünk a jelennel kezdődik, és a jelen zárja keretbe, azzal is végződik. Alap szerepjátszós jelenettel kezdünk: középkor-szerű környezet, kocsma, rosszfiúk, szegény lány a korsóval. Mindenki tudja mi a dolga, rosszfiúk rosszalkodnak, szegény lányt szégyenítik, kocsmáros nem tesz semmit (miért is tenne?). Aztán a legrosszabb megtörténte előtt jön egy idegen fazon, teszi a dolgát. Rosszfiúk nagyrészét gyorsan és kíméletlenül kivégzi, a főrosszat pedig elküldi, vigyen hírt a főnöknek, mert a Jani visszatért. Janinkat igazából Guts-nak hívják, egy nála másfélszer hosszabb karddal végzi a már említett dolgát, plusz a karjára szerelt számszeríjjal. Fél szemére vak, és az is kiderül, hogy fél karja sincsen meg. Hatásos egy figura. Miután a parancsnokkal is végez, indul a valódi történetünk, Guts múltja.

Amikor még kis tacskó volt, nagy karddal, egy zsoldos seregben tanítgatta egy bizonyos Gambino akivel aztán neki kellett végeznie. De nem ez volt az egyetlen kritikus pont az életében. Később legyőzött egy nála kétszer nagyobb darab harcost, így a nagyok felfigyeltek rá, köztük a Griffith nevezetű, ezüst hajú, kissé homofób ember is. Csatlakozott Griffith csapatába, és ennek a szakadt zsoldos seregnek a sorsát meséli el a sorozat, többek között. Sok kardozás van, vér, nyílvesszők, vér, aztán erőszak, meg még egy kis vér. Manapság már csinálnak véresebb sorozatokat is, de ezt úgy kell nézni, korában ez elég brutális animének számított.

A karakterek néha kicsit hihetetlenek, de érző lények egytől egyig, képesek a fejlődésre amit aztán az anime során rendesen meg is mutatnak! Legjobban persze Guts-on látszik a fejlődés, de hát ő a főhősünk. Nagyon eltalálták őket, ez a jellemzője a szériának nálam maximális pontszámot kapna ha külön is pontoznék.

A grafikáról már elmondtam, az elején látszik, hogy kis költségvetésű. A fegyverek, felszerelések, páncélzatok, nagyon dögösek, brutálisak hogy úgy mondjam, de a csata-animációk el vannak intézve 1-2 állóképpel. Szerencsére ez csak az elején van így, később is vannak ugyan állóképek de már csak annyi amennyit a stílus megkövetel. Ami nem tetszett, hogy amíg a hölgy szereplőnk nem kapott nagyobb figyelmet a történetben az egész sorozat elég homofób volt. Szóval Griffith, Ridget, Judeau úgy néztek ki mint valami kislányok, némelyikük néha úgy is viselkedett, szóval a tökös animét azért sem mondanám rá mert elég sok langyi rész volt benne. Lehet, hogy a japánoknál a túlzott férfiassághoz mindig társulnia kell a homoszexualitásnak, vagy csak a hölgy nézőket akarták megnyerni a bisónenekkel, nem tudom, de engem speciel nagyon zavart, hogy a brutális animémbe buzikat kell néznem. Szóval ez egy kicsit rontotta néha az érzést (naná, engem nem érdekel milyen a buziérzés már bocsánat!) de sok minden kárpótolt, úgyhogy a pontszámon nem változtatott végül ez a dolog sem.

A hangokkal nagy általánosságban semmi baj nem volt. Néha talán túl sok ugyanolyan hang volt, főleg a fröcsögést illetően. A zenék illettek a stílushoz, bár egyik sem tetszett igazán. A szeijúk (szinkronszínészek) nagyon jó munkát végeztek, a szinkrongárda nagyon jól el lett találva, Caska (A csaj) hangja néha kicsit irritáló tudott lenni, de mindenki más nagyon jóra sikerült (amikor nem racsított, ő is jó volt).

Végül ami rengeteget dobott nálam a sorozatról alkotott véleményemen, az a vége volt. Remek véget találtak ki neki, így lett teljes az anime (a manga ugye még most is tart) 100% pozitív csalódás volt. Azt hittem képesek lesznek valamivel elrontani, de nem tették!

Eredmény nálam 10/10-re jött ki, szóval mindenkinek ajánlom, aki esetleg eddig kihagyta volna mint én! Egyszer mindenkinek látnia kéne legalább ezt a sorozatot, így kell egy mangát átfordítani animébe anélkül, hogy eltérjünk tőle. Úgy tudom nem tért el a mangától. Ha nem is szereted a középkort, a kardokat, akkor is látnod kell, szeretni fogod!